⚠️ Befektetők, óvatosan az új ETF-ekkel!
Forrás: Morningstar.com – 2025. május 21. Szerző: Daniel Sotiroff
Fordította és szakmailag kommentálta: Orosz István, ETF Befektetési Szakértő
Növekszik azoknak az ETF-eknek a száma, amelyek finoman szólva is megkérdőjelezhetőek – rosszabb esetben egyenesen veszélyesek.
Egy remek ötlet mellékhatásai
Az ETF-ek az elmúlt három évtizedben hatalmas utat tettek meg, és számos befektetőbarát újítást hoztak magukkal. Azonban ezek az újítások ára is volt: egyre több költséges, spekulatív ETF jelent meg, amelyeket a befektetőknek jobb lenne elkerülni.
Az ETF-szolgáltatók – vagyis azok az eszközkezelők, akik létrehozzák és működtetik ezeket az alapokat – nem jótékonysági szervezetek. Profitot várnak el, és ez a motiváció egyaránt szülhet kiváló újításokat vagy épp kockázatos, félrevezető stratégiákat.
Bár sok nagyszerű ETF született az idők során – és valószínűleg még fognak is –, egyre több olyan termék kerül piacra, amely gyanús, sőt, akár kifejezetten kockázatos lehet a befektetők számára. Ezek az ETF-ek gyakran a szolgáltatók érdekeit helyezik előtérbe a befektetőké helyett.
Szerény kezdetek
Az első ETF megalkotásának célja az volt, hogy új életet leheljenek néhány kisebb amerikai tőzsdébe, mint például az American Stock Exchange és a Philadelphia Stock Exchange, amelyek az 1980-as évekre háttérbe szorultak a Nasdaq és a New York-i Tőzsde térnyerése miatt.
A fejlesztést Nate Most vezette, aki a „raktárjegyek” koncepcióját ültette át a részvénypiacra. Az ötlet: az S&P 500 részvényeit egy „raktárban” tárolni, miközben ezek tulajdonjogát képviselő ETF-részvények szabadon forognak a tőzsdén. A világ első ETF-je 1990 márciusában indult a Torontói Tőzsdén, az USA-ban pedig a SPDR S&P 500 ETF Trust (SPY) 1993 januárjában kezdett kereskedni, és mára az egyik legnagyobb ETF-é nőtte ki magát.
Megállíthatatlan étvágy
Az ETF-ek gyors népszerűsége után újabb és újabb alapok jelentek meg. 1995-ben jött az SPDR S&P MIDCAP 400 ETF (MDY), majd az iShares nemzetközi piacokra fókuszáló ETF-eket indított. 2000-re közel 100 ETF-et lehetett már vásárolni az amerikai tőzsdéken.
Kezdetben ezek az alapok valóban segítették a kereskedést, de idővel a cél már nem a kisebb tőzsdék megmentése volt. A passzívan kezelt, alacsony költségű indexalapok térnyerése tökéletesen illeszkedett az ETF-ek struktúrájához.
A tömegtermékek kora
A 2000-es évekre az ETF-ek nagy része széles piaci indexeket vagy azok szeleteit (szektorok, országok) követte.
A Vanguard, a State Street, a Charles Schwab, az iShares és más szolgáltatók is széles piaci ETF-eket kínáltak, amelyek kockázat/hozam profilja lényegében hasonló volt. Az ETF-ek versenye beindult – és ezzel együtt az árverseny is.
ETF üzleti ciklus: innováció – telítettség – szűrés – új trend
A befektetők egyre jobb ajánlatokat kaptak, de a kisebb szolgáltatók számára egyre nehezebb lett labdába rúgni. Az alacsony díjak miatt még a nagyok is nehezen tudtak profitot termelni.
Egy megoldás: új, „okos” ETF-ek indítása, amelyek eltérő kockázat/hozam profilt kínálnak, és ezért magasabb díjat lehet felszámítani értük. Így születtek meg a stratégiai-beta ETF-ek, amelyek az aktív menedzserek stílusát próbálták index formájában leképezni (pl. érték, növekedés, osztalék, alacsony volatilitás stb.).
A 2008-as válság utáni évek termékeny talajt biztosítottak ezeknek az ETF-eknek, de a 2010-es évek végére kifulladt a lendület. Csak a legjobbak maradtak talpon – a többiek stagnáltak, vagy bezártak.
Ez az ETF-piac természetes ciklusa: először újdonságként robbannak be, majd az idő és a teljesítmény eldönti, kik maradnak fenn.
Divatok jönnek-mennek
Manapság újabb trendek bukkannak fel. A legígéretesebb közülük az aktív alapkezelők átvonulása ETF-ekbe. Ezek az ETF-ek megőrzik az aktív stratégiák előnyeit, miközben élvezik az ETF-formátum adóhatékonyságát (megj.: egyes országokban) és alacsonyabb díjait.
De sok új ETF egyszerűen veszélyes. Kriptovalutákra, szűk tematikákra vagy egyedi részvényekre fókuszálnak, és gyakran a befektetők érzelmeire hatnak – gyors nyereség ígéretével kecsegtetnek.
A szolgáltatók gyakran „sorozatlövéses” módszerrel dolgoznak: kiadnak egy rakás spekulatív ETF-et, és remélik, hogy egy-kettő nagyot szól majd – a többit pedig elnyeli a piac.
Hogyan kerüljük el a „pénztemető” ETF-eket?
2025 márciusának végén kb. 4 000 ETF volt forgalomban az USA-ban. Ezek közül mindössze 738 ETF (19%) rendelkezett legalább 1 milliárd dolláros kezelt vagyonnal.
Ez a küszöbérték ugyan önkényes, de jó szűrő a spekulatív ETF-ek kiszűrésére. A méret előny: a nagyobb ETF-ek ritkábban zárnak be, jellemzően hosszabb múltjuk van, és a teljesítményük jobban követhető.
Ezen belül is szűkíthetünk: ha csak a Morningstar által „átlag feletti” vagy „kiváló” minősítést kapott eszközkezelőkre koncentrálunk, akkor a lista 461 ETF-re csökken. (Mivel maga az eredeti cikk is a Morningstaron jelent meg, a szerző külön kiemeli ezeket a minősítéseket, hiszen az értékelések a Morningstar hosszú távon validált elemzési rendszerére épülnek.)
A tanulság
Ez az elemzés nem tévedhetetlen, de jól szemlélteti: kevés ETF alkalmas hosszú távú tartásra és valódi értékteremtésre.
Az ETF-ek már sok üzleti cikluson átestek az elmúlt 30 évben. Ami nem változott: az alacsony költségű, egyszerű, átlátható befektetési stratégiát követő ETF-ek bizonyultak a legmegbízhatóbbnak.
A nagy befektetési problémák – mint a piacokhoz való hozzáférés és a költségek csökkentése – már nagyrészt megoldódtak. Új, valóban hosszú távon is értékes ETF egyre ritkábban születik. Ezért is fontos, hogy kritikusan szemléljük a legújabb kínálatot.
Záró gondolat – Európai szemmel
Fontos kiemelni, hogy a fenti cikk elsősorban az amerikai ETF-piacra vonatkozik, ahol a termékfejlesztés üteme jóval gyorsabb és dinamikusabb, mint Európában. Itt, Európában még nem özönlenek ekkora sebességgel az új ETF-ek a piacra, ugyanakkor a trendek világosan mutatják: az ETF-ek iránti érdeklődés nálunk is folyamatosan nő, egyre több befektető ismeri fel az előnyeiket.
Éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni az amerikai piac alakulását, hiszen az ottani termékfejlesztési irányok gyakran előrevetítik, hogy Európában milyen megoldások jelenhetnek meg a közeljövőben.
🔍 Bármely piacról is legyen szó: mindig légy körültekintő, amikor ETF-et választasz. A transzparens struktúra, a megfelelő méret, a költségek és az alapkezelő hitelessége kulcsfontosságú szempontok. A hosszú távú siker gyakran nem a legújabb, hanem a legjobban átgondolt ETF-ekben rejlik.
